Az orosz cár és a francia császár vetélkedése a kontinentális főhatalomért III

főhatalomért
III. Napóleon
I. Miklós

átalakította Európát
 Felszámolta a jobbágyságot (Oroszo.-ig)

 Gazdasági akadályok felszámolása

ipari forr. teret hódít a kontinensen
 Nőtt a munkahelyek száma

javul a középrétegek tömegek helyzete
Tömegmozgalmak, forradalmak   konfliktusok megoldása

helyi háborúk, diplomácia
Ideák  reálpolitika a mérvadó

A realizmus kora

 fr. társ.  erős a nosztalgia
1851 államcsíny

 10 évre közt. elnök
 népszerűtlen a nemzetgyűlés  újabb államcsíny

1852 császárrá koronáztatja magát

Diktatúrát vezet be (Bonapartizmus)
Gazdaság virágzása  jólét „támogatja” a hatalmat
 Nagyszabású építkezések Párizs és országszerte, infrastruktúra fejlesztése (vasút-, csatorna-, és ivóvízhálózat kiépítése, gázvilágítás)

III. Napóleon császársága

világkiállítás megrendezése
1850-es évek végén politikai rendszer liberalizálása hatalma megtartásával

(országgyűlés hatalmának növelése, nagyobb sajtószabadság).

III. Napóleon császársága

szelleme (hagyomány)
 Dicsőség és béke  (népakarata)

 Bonapartista csoportok  külp. bonyodalmak megoldása

Létének igazolása
Aktív külpolitika
 Krími-háború  befolyás  és dicsőség
 Olasz egység  Ausztria gyengítése
 Szuezi-csatorna (1854-69)  gazdasági és stratégiai okok

Brit érdekek sért  részvények felvásárlása

III. Napóleon külpolitikája

1867 megbuktatják
 Német egység  porosz-francia

háború (sp. trónöröklés miatt)
 Gyarmati aktivitás
 Afrika: Algéria, Szenegál
 Ázsia: Indokina  hídfőállások

Délkelet-Ázsia, azaz
Francia-Indokina

császár
Szuez építése

I. Miklós cár feleleveníti a régi „vágyálmot”

 Konstantinápoly és a tengerszorosok
1852  ismételt orosz ajánlat Angliának
„Európa beteg embere” felosztás (Anglia Egyiptom és Kréta)

Angol elutasítás (egyensúlypolitika)
1853 – háború provokálása

Védnöki (protektori) jog benyújtás a
Török Bir.-ban élő orthodoxok felett
A szultán elutasítja  háború  Konstantinápolyi szövetség

A krími háború
előzményei

Havasalföldet

A szultán hadat üzen

 Anglia és Franciaország  hajóhad
 Ausztriai is Oroszo. ellen foglal állást

a világ „csodálkozása” hálatlanságán - 1848 csapdája
Ausztria fegyveres semlegesség (dunai fejedelemségek megszállása)
A háború lefolyása
 Angol-francia csapatok partraszállása a Krímben

cél Szevasztopol elfoglalása

A krími háború (1853-56)

Inkermann
 Kaukázus - Karsz hősies védelme (‘48-as

honvédtisztek)
Reálpolitika jelentkezése

Piemont bekapcsolódása a háborúba („szem előtt” legyen)
1855 tavasza - I. Miklós halála  II. Sándor  Malakov-torony - Nahimov tengernagy halála

Szevasztopol 349 napos ostroma, eleste  elfogadja a békét
Az első modern „állóháború”

End of the war

(1856)
 nagyhatalmi védnökség Törökország fölött

 háború előtti helyzet visszaállítása
 Fekete-tenger, kitiltották a hadiflottákat (semleges)
 Duna torkolatvidéke nemzetközi ellenőrzés alatt
 Keleti kérdés balkáni kérdés
 Besszarábia déli része Moldváé
 dunai fej.-gek nagyhatalmi
ellenőrzés alatt  önállóság
(ütközőállam)

1859 a két román fejedelemség
ua.-t a fejedelmet választja - Cuza

Karsz vára, melyet a ’48-as honvédtábornok Kmetty György védett


modernizációra, reformokra van szükség
II. Sándor (1855-81) lépései (reformjai)

 1861 jobbágyfelszabadítás (felemás)
 jobbágyföld egy részét elvették
 + megváltás (jobbágyi szolg. teljesítése)
 tőkés gazd. mük. elősegítő rendeletek
 oktatási, igazságügyi, hadügyi reformok

társ. robbanást elkerüli, gazd. fejlődés megindul

II. Sándor, a reformer cár

1863 felkelés  1864 - leverik

Alvensleben

katonai konvenció
Megtorlás
 orosz a hivatalos nyelv,
 kat. egyház megbüntetése  földjei elvétele
Jobbágyfelszabadítás
 kedvezőbb feltételekkel

a lengyel p. megnyerése

Felkelés Lengyelországban